Az élő és holt víz kezelése sugar diake
Tartalom
A cukorbetegség visszafordítható - Sonnleitner Károly életmód tanácsadó
Tűznyomokat és súlyos pusztulást találtak, de egyetlen sírt sem találtak, így a várost Mohenjo Daro-nak hívták, ami Sindhiban a "Holt dombját" jelenti.
Még mindig nem tudjuk, hogy valójában ezt a várost hívták, és mit hívtak maguk lakói.
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása a régió fenntartható mezőgazdaságáért
Csak egy dolog biztosan ismert - ez az ókor egyik legnagyobb városa. És az egyik leginkább titokzatos, körülbelül évvel ezelőtt meghalt nagyon szokatlan és még mindig megoldatlan körülmények között. A városok ritkán esnek pusztulásnak egyik napról a másikra, és ebben a városban minden azt jelezte, hogy a katasztrófa egyik napról a másikra jött.
Image Mohenjo-Darot a világ egyik legnagyobb régészeti lelőhelyének tekintik. Az Indus-völgy civilizációjának fő helyszínei Az Indus-völgy civilizációjának fő helyszínei ben a Harappan Civilization, Gregory L. Possel szerkesztésével, New York-ban jelent meg.
A könyv mintegy 40 cikket gyűjtött India, Pakisztán, Európa és Amerika híres régészeinek.
Videó: Mohenjo-Daro - Egy ősi Város Sült Téglából - Alternatív Nézet
A gyűjtemény sok az élő és holt víz kezelése sugar diake anyagot tartalmaz; Például a Thar sivatagban több mint eddig ismeretlen Harappan település felfedezéséről szól. Image A tudósok számos hipotézist állítottak fel Mohenjo-Daro "azonnali halálának" okaival kapcsolatban: ez egy váratlan és hirtelen éghajlatváltozás az Indus-völgyben, az áradások félelmetes hatása, egy ismeretlen betegség járványa, amely drasztikusan csökkentette a népességet, az élő és holt víz kezelése sugar diake.
A legújabb tanulmányok azonban nem erősítették meg ezen hipotézisek egyikét sem.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Ökológia Gallé László Tartalomjegyzék Bevezető megjegyzések 1. Az ökológia története és tárgya 1. Az ökológiai környezet és a niche 2.
Image Promóciós videó: A tudósok 89 éve zavarba ejtik a város rejtélyét, amely több mint éves. A tudósok még nem jutottak egyetértésre ezen kultúra eredetével kapcsolatban.
Mohenjo-Daro kitermelt területe hektár, vagyis több mint 2,5 négyzetkilométer. Külvárosát ma az Indus sáros lerakódásainak eltemetik. Az ásatásokat itt végezték az as évekig. Ahogy a régészek egyre lejjebb mentek, sós víz kezdett feléjük emelkedni. A sólerakódások az egész tégla látható. A só elkezdett enni a város hátralévő részén. A talajvízszint emelkedése gátolja a Mohenjo-Daro legrégebbi rétegeinek tanulmányozását.
Nyilvánvaló, hogy az ókorban a város sokkal nagyobb volt. A régészeket meghökkentő Mohenjo-Daro ősi téglafalát azonban a régészeti kutatások során szintén felfedezték, és megbízhatóan őrzik városának titkait. A kutatók egyetlen temetőt sem találtak Mohenjo-Daro közelében. De a város létezett legalább másfél évezreden át.
Az épületek és építmények romjain nem találtak sok ember és állat holttestet. Az egyik házban tizenhárom férfi, nő és egy gyermek csontvázát találták. Maradványaik hirtelen halál jeleit jelentették.
- A Megoldas - Avagy Az Elet Kulcsai | PDF
- Беккер промолчал.
- Mohenjo-Daro - Egy ősi Város Sült Téglából - Alternatív Nézet | Alternatív történelem
- Cukorbetegség 1 fok gyermek kezelés
- Cukorbetegség kezelése új
- Ему удалось проскользнуть внутрь в последнюю секунду перед тем, как дверь закрылась.
- Gallé László - Ökológia | petshopstory.hu
De nem ölték meg és kirabolták cukorbetegség és aluszékonyság néhányuk karkötőt, gyűrűt, gyöngyöt viselt. A város egész területén a régészek hasonló csontvázcsoportokkal találkoztak, amelyek bizonyságot tettek arról, hogy haláluk előtt az emberek szabadon sétáltak az utcákon, és meglepetésként vitték őket halálra.
Mindez részben a Pompeji-szigetek hirtelen halálának képéhez hasonlított. A Mohenjo-Daróban talált több ezer csontváz közül csak néhánynak volt sebes nyoma. Az ásatások során nem találtak fegyvert, semmilyen katonai lőszer maradványait, sem fegyverrészleteit, sem pusztítás nyomait. A csontvázak száma több ezer volt, ami egy nagyon nagy város számára nagyon kicsi. A szakértők szerint körülbelül 50 ember élt Mohenjo-Daróban annak napja során.
Image Miért hagyták el a lakosok Mohenjo-Darót, ahonnan itt élő tízezrek éltek? Image Kezdetben a Mohenjo-Daro az Indus folyó két szigetén található.
Betekintés: Gallé László - Ökológia
És amint a városi ásatások és számítógépes rekonstrukciók mutatják, nagyon kényelmes volt ott élni. Talán még kényelmesebb, mint néhány modern városban.
- Беккер поднялся над безжизненным телом девушки.
- Фонтейн вздохнул и обхватил голову руками.
Széles macskaköves utcák, többszobás 2- és 3-emeletes épületek, csatornázás, vízvezeték és egyéb szolgáltatások. Harappa és Mohenjo-Daro civilizáció A proto-indiai civilizáció területe kiterjedtebb volt, mint a Mezopotámia és az Egyiptom civilizációinak régiói együttesen.
Délről északra kilométert, keletre és nyugatra pedig kilométert tett ki. Század as éveinek elejétől napjainkig mintegy műemléket fedeztek fel az ősi kultúra, ideértve a fővárosokat, a tengeri kikötőket, a határvárakat stb.
- Amerikában már régóta sláger, és már nálunk is kezd divatba jönni a zöldárpa- vagy búzafűlé.
- Беккер легонько обнял .
Nem mondhatjuk, hogy egyetlen civilizáció, vagy több városi állam volt-e. A jólét korszakában, Mohenjo-Daro környékén termékeny területek húzódtak, és a mély folyók szállítócsatornaként szolgáltak. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozott és búzát, árpát, szezámmagot, datolt darabot és pamutot termesztett. A gazdag termés és a kényelmes kommunikációs útvonalak lehetővé tették a város lakosainak, hogy termékeiket nyersanyagokra, fémekre, drágakövekre és fűszerekre cseréljék Közép-Ázsiából, Afganisztánból, Perzsiából és Dél-Indiából.
A Mohenjo-Daro romjai között számos férfi és női terrakotta figurát és különféle állatok miniatűrét találtak, valamint piktográfiai feliratokkal ellátott agyagtöméseket. Az Indus-völgy városai téglából épültek - nem a sumérok által használt nyers téglákból, hanem égetett téglából.
Ez a tény, valamint a hatalmas gátak maradványai, amelyek megóvták a városokat az árvizektől, és a sűrű csatornahálózat egyértelműen jelezte, hogy ötezer évvel ezelőtt az Indus-völgyben heves esőzések voltak elég gyakoriak, és annyira, hogy a vízbőség a városi épületeket veszélyeztette. A sumírok nyers téglából építhetik városaikat, mivel a dél-mezopotámiában ritkán estek az esőzések.
Az indiánok viszont nyilvánvalóan túl sok vizet fogyasztottak - és ez annál is meglepőbb, mivel manapság ez a legszárazabb hely a bolygón.
Az indiai civilizáció sok megoldatlan rejtélyt őriz meg. Nem tudjuk, hogy valójában azt hívták, ki építette. Elfelejtette titokzatos városának nevét. Ennek a civilizációnak a nyelve szintén ismeretlen, az indiai pecsétek hieroglifái továbbra is megfejthetetlen … A mai napig számos hipotézist fogalmaztak meg egy ilyen hatalmas, hatalmas és fejlett civilizáció "összeomlásának" okainak magyarázata érdekében.
Közülük: a tektonikus lemezek mozgásával járó éghajlatváltozás, áradások, földrengések, nomád törzsek inváziója. A civilizáció elég gyorsan romlott. És a Mohenjo-Daro katasztrófa általában hirtelen jött.
Mohenjo-Daro halálának okai Az elvégzett kutatások alapján egy dolog világos volt: Mohenjo-Daro valamilyen környezeti katasztrófa áldozata lett, hirtelen történt és nem tartott sokáig. Azonban ereje olyan volt, hogy az egész város hirtelen és visszafordíthatatlan halálához vezetett. Érdekes tény, hogy a Mohejo-Daro-val szinte egyidejűleg a közelben található más nagyvárosok is meghaltak.
Egyes jelentések szerint hatalmas robbanás történt a dombon, ahol a város található, az épületek romjai megolvadtak, és a robbanás környékén lévő csontvázak radioaktívak voltak. Állítólag ben a régészek 27 vagy 44 teljesen megőrzött emberi csontvázat találtak megnövekedett sugárzási szint mellett. A hatóságok aggódtak. Nem bizonyíthatja az embereknek, hogy a második évezred közepén valaki erős atombombákat használt.
Néhány verzióra volt szükség. Először üzenetet indítottak a dezinformációs médiában, hogy állítólag egy ősi földrengés epicentrumát találták negyvenszáz kilométerre Mohenjo-Darótól, ami a tragédiát okozta. Senki sem gondolta, hogy a földrengés képes megolvadni a kövek.
Simon László; Dr. Vincze György Lektorálta: Prof. Tóth Márta: A fenntarthatóság és a víz kapcsolata
Aztán egy bizonyos A. Nevsky felszólalt, kijelentve, hogy üstökös. Tetszik,A légkörbe való belépéskor több millió amper erővel statikus elektromosság merült fel, és éppen ez pusztította el a várost.
Doksiajánló
Ugyanakkor az árvíz, a vulkánkitörések vagy a nagy meteoritok jeleit nem találták Mohenjo-Daróban. Az első verzió. Mohenjo-daro és fekete villám M. Ezek a képződmények nagyon hosszú ideig létezhetnek és mérgező gázokat bocsáthatnak ki.
