A cukorbetegség előzményei, Az inzulinkezelés története - Az ötlettől a felfedezésig
Tartalom
Létrehozva: Mindkét ókori nép tudósai megjegyzik, hogy a betegség a cukorbetegség előzményei vizelet-kiválasztással, szomjúsággal, illetve a vizelet ízének megváltozásával, vagyis annak édességével jár együtt.
Maga az elnevezés, vagyis a diabetes mellitus is azt jelenti: mézes folyadékot átereszteni. A diabétesz I. Az ókorban a diabéteszeseknek nem voltak túl jók az életkilátásai: a leírások szerint "a cukorbetegek élete rövid, visszataszító és fájdalmas". Aretaeus úgy ír a betegségről, mint a "hús és a végtagok pusztulásáról, és azok eltávozásáról a szervezetből a vizeleten keresztül".
A kezelésére is kevés dolgot tartottak alkalmasnak - leginkább csak a tünetek enyhítése volt a cél, hiszen gyógyíthatatlan betegségnek tartották. A legtöbbször mozgást főként lovaglást javasoltak, hogy könnyebb legyen a vizelet kiválasztása mivel nem tudták, hogy a betegség honnan ered, elsősorban a vese rendellenes működésével hozták összefüggésbe.
Ugyanakkor az ókorban viszonylag ritka betegségnek számított. Az antik Róma egyik legnagyobb hatású orvosa, Galenus például csak két esettel találkozott praxisa során. Régen a cukorbetegséget a vizelet édes íze alapján diagnosztizálták A Ezek a gyógynövények ugyanis jelentősen befolyásolhatják a cukoranyagcserét.
Több mint ötszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a diabétesz kezelésében fordulat következzen be. Az es évek végén egy skót orvos, John Rollo állította össze az egyik legelső étrendi javaslatot a cukorbetegek kezelésére.
Cukorbetegség története Az egyiptomi Ebers-papiruszok említést tesznek egy tünet együttesről, ezenfelül az az ókori világ nagyobb birodalmaiban is ismert volt.
Az ő előírása szerint a betegeknek "állati étrendet" kellett követniük, zsíros húsokkal és rengeteg véres hurkával. Mások szerint azonban éppen a cukorban és édességben gazdag étrend lehet a diabéteszesek megmentője - ebből is jól látszik, hogy a cukorbetegség gyógyításában sokáig csak a találgatásokra, kísérletezésre építhettek.
Majdnem száz évvel később Apollinaire Bouchardat francia orvos azt vette észre, hogy a francia-porosz háború élelmiszerben szűkös évei alatt kevesebb lett a cukorbeteg Párizsban, így egy, a koplaláson alapuló gyógymódot alkotott kókuszcukor cukorbetegeknek a betegek állapotának javítására.
Ezt egészen az as évekig folytatták volt olyan szakember, aki mindössze kalóriányi élelem elfogyasztását javasolta, más pedig olyan komolyan vette páciensei diétáját, hogy szabályosan fogva tartotta őket, míg nem javult az állapotukegészen addig, míg Banting és kollégái fel nem fedezték az inzulint és annak a cukorbetegség előzményei gyakorolt hatásait.
